Tegnap már érintettem a Csömör-lóvét, Bérencz Jenő, Fingfej és Aaattila (nameg Gyónás, Kanálkati) kapcsán. Érintettsége okán megadjuk a lehetőséget Söndörnak, hogy elszámoljon az esztergomiak pénzével.

Csömörsöndör két éve nem dolgozik, ezért kért 24 millió elmaradt munkabért és más neki járó encsem-bencsemet.

Lassan írom: huszonnégymillió, két évre, semmiért. Aztakurva!

Bérencz!

Szerinted jó ez így?

A mentálisan meglehetős leépültség képletét mutató Csömört idestova két és fél éve elverték bottal Esztergomból. A kinevezésekor decensen tartózkodó, de a háttérből őt nácizó komcsik egyből keblükre ölelték. Nekik csak az lehet akolbéli, akivel a demokratikusan választott többség nem kíván együttműködni. Rögvest lett hinterland a hájas háta és beteg gondolatai mögött. És rögvest lett haddelhadd.

Söndör belépője az volt, hogy megnyeste a Suzukit háromnegyedmilliárd forintra, visszakézből, jegyzőileg-hatóságilag bírságolva. Kihaénnem-attitűdje máig levetkezetlenül maradt, pedig már egyemista kocsmázásokhoz is alkalmatlan volt. Miközben évtizede igyekszik az önkormányzat a derék autógyárral politikailag kiegyensúlyozott, és főként pénzügyileg gyümölcsöző együttműködésre, Csömör eljátszotta a nagypofájú pesti faszt, és belefost a ventillátorba.

Ült mindenki némán, pettyegett arccal, nézve-várva, hogy a nagy európai dekonjunktúrában mikor fognak a mi szorgos japánjaink összerámolni, és köszönés nélkül lelépni valami fejlettebb Nyugat-, vagy Közép-Ázsiai országba egy hétvége alatt. Aztán az önkormányzat, aminek rohadtul nem hiányzott az, hogy elveszítse legnagyobb (több milliárdos) adófizetőjét, elkezdte oltani a Csömör gyújtotta tüzet. Sikerült, de megvolt az ára. Söndör többé nem élvezhette a testület bizalmát, az esztergomiak meg rettegve várták, melyik pénzescsapunkat zárják el emiatt a pöcs miatt.

A helyi média (esztergomi kocsmák harmadik-sokadik nyilvánossága) sztárja akkor ugorhatott a maga ásta sírba, amikor az élményfürdő befejezését a szarból visszahozó önkormányzatra támadt. A képlet megint egyszerű volt: csődbe ment a fővállalkozó (ezek volt a "nagy építőipari cégek csődbe menésének, lóvét eltüntetésének és másnap új cégként sok zsével feltámadásának" évei, ha emlékez az Olvasó), az önkormányzat erre készülve konzorciumba szervezte a kis alvállalkozókat, lehívták a csődcég bankgaranciáját, és befejezték az építkezést. Hősi küzdelem volt, emlékműve ott áll a Prímás-szigeten, fogadja a látogatókat, tűri a komcsik köpdösődését.

Söndör rácuppant a kavarásra, nekiugrott a beruházást levezénylő vezetőnek, majd az önkormányzatnak. A hosszas baszkolódás helyett az önkormányzat úgy döntött, kivágja a kis mitugrászt a csoportképről. Nem ment el Csömör az első szép szóra, kezdődött az ilyenkor szokásos huzavona.

Közben dolgoznia nem kellett, jobb volt az Esztergomnak, jobb volt az önkormányzatnak. Elmehetett volna szép ajánlólevéllel, ígérettel arra nézve, hogy nem tesznek alá a következő munkahelyén, nem mesélik el négyszemköztiken, mipöcs ez a Söndör. Nem kellett, sőt az ügyvitelre vettek fel új jegyzőt is.

De Csömör új barátai szerették volna zilált állapotban látni az önkormányzatiságot, deficitbe tolni a demokráciát és tőkét kovácsolgatni. A korábban lenézett náciból hőst, a hősüket farigcsáltak. Pedig még címerállatnak is rossz. Vendégül látták, kampányoltatták. Kurvajó Gábor büszkén írogatott arról, hogy együtt gyűjtöttek szemetet, Anyaszomorító László doktor fogadta támogató nyilatkozatait a polgármesteri indulásához. Aaanyíriőőő, Fingi-winki, Bérencz, Gyónás máig szépelegnek vele a hivatali folyosókon, megvédik, dédelgetik, Kiskanál Kati anyáskodja.

Két éve nem dolgozik, ezért kért 24 millió elmaradt munkabért és más neki járó encsem-bencsemet.

Lassan írom: huszonnégymillió, két évre, semmiért. Aztakurva!

Bérencz!

Szerinted jó ez így?